Az L-glutamin nem esszenciális aminosav, amely az emberi szervezetben a legnagyobb mennyiségben van jelen – ez adja a szabad aminosavak legnagyobb hányadát mind a vázizomzatban, mind a vérplazmában. A kiegészítőnek anabolikus és immunstimuláló tulajdonságokat tulajdonítanak. De hogyan látja ezt a modern sporttudomány?
A glutamin biológiai funkciói
A szervezetben a glutamin számos pótolhatatlan szerepet tölt be, amelyek jóval túlmutatnak a puszta izomépítésen:
Gyártói ígéretek vs. tudományos valóság
A fehérjében gazdag, szokásos étrend naponta körülbelül 3–6 gramm glutamint biztosít, ami normál körülmények között elegendő. Megterhelő fizikai teljesítmény után azonban csökken a szintje a vérplazmában. Éppen a glutaminkészletek kimerülését szokták összefüggésbe hozni az állóképességi sportolók immunrendszerének gyengülésével (Parry-Billings et al., 1992).
Ha egy megterhelő edzés után meg akarnánk akadályozni a szint jelentős csökkenését, körülbelül 0,1 g-ot kellene pótolnunk testtömeg-kilogrammonként 30 percenként, 2–3 órán át (Nieman és Pedersen, 2000). Nézzük meg részletesebben a konkrét állításokat:
Hosszú fizikai aktivitás után (50–70% VO2max, pl. félmaraton vagy maraton) a glutaminszint a vérben 10–30%-kal csökken, és ez a csökkent szint több órán át fennáll (Castell et al., 1997; Walsh et al., 1998). Az elmélet szerint ez átmeneti gyengült immunrendszeri ablakot hozhat létre.
Castell, Poortmans és Newsholme (1996) tanulmánya valóban pozitív összefüggést talált a 5 g glutamin maratoni verseny utáni azonnali szuplementációja és az alacsonyabb fertőzési arány között. Ez a tanulmány azonban nem mérte a glutaminszintet, ami módszertani hiba. Nem lehet pontosan meghatározni, milyen hatással volt ez az adag a glutaminszintre. Nagyon valószínű azonban, hogy egy ilyen kis mennyiség aligha akadályozta volna meg a vér glutaminszintjének csökkenését.
A víz felszívódása cukor és só hozzáadásával felgyorsítható, mivel a víz természetes módon követi ezen anyagok mozgását. A glutamin hasonlóan működik – tanulmányok igazolják, hogy rehidratáló oldatokban segít a szervezetnek gyorsabban felvenni a folyadékot, mint a tiszta víz (Silva et al., 1998).
Wilkinson és mtsai (2006) tanulmánya arra utalt, hogy a glutamin szénhidrátokkal és esszenciális aminosavakkal együtt történő bevitele enyhén csökkentette az izomlebontást a regeneráció későbbi szakaszaiban – a gyakorlati jelentősége azonban egyelőre nem tisztázott.
Bowtell és mtsai (1999) tanulmánya arra utalt, hogy a glutamin a regeneráció első szakaszában elősegítheti a glikogén-szintézist. A módszertanilag megbízhatóbb Wilkinson és mtsai (2006) tanulmány azonban ezt a feltevést nem igazolta.
Vannak tudományos jelek arra, hogy a glutamin segíthet megelőzni az izomkárosodást és -fájdalmat állóképességi terhelés után. Ugyanakkor a fizikai aktivitás okozta izomkárosodás önmagában nem csökkenti a vér glutaminszintjét.
Következtetés sportolóknak
Bár az L-glutamint széles körben népszerűsítik immunerősítő, izomkárosodást és katabolizmust csökkentő, illetve izomnövelő kiegészítőként, nincs elegendő bizonyíték arra, hogy ez valóban így lenne. Sokkal célszerűbb a teljes esszenciálisaminosav-spektrumot tartalmazó, minőségi fehérje megfelelő bevitelére (hús, tojás, tejsavófehérje) összpontosítani.
- Nieman DC, Pedersen BK, eds. (2000). Nutrition and exercise immunology. CRC Press.
- Parry-Billings M, Budgett R, Koutedakis Y, et al. (1992). Plasma amino acid concentrations in the overtraining syndrome. Med Sci Sports Exerc, 24(12):1353–1358.
- Rennie MJ, MacLellan PA, Hundal HS, et al. (1989). Skeletal muscle glutamine concentration and muscle protein turnover. Clin Exp, 38:47–51.
- Ardawi MSM, Newsholme EA. (1994). Glutamine metabolism in lymphoid tissues. In: Haussinger D, Sies H, eds. Glutamine metabolism in mammalian tissues. Springer-Verlag, 235–246.
- Bowtell JL, Gelly K, Jackman ML, et al. (1999). Effect of oral glutamine on whole body carbohydrate storage during recovery from exhaustive exercise. J Appl Physiol, 86:1770–1777.
- Silva AC, Santos-Neto MS, Soares AM, et al. (1998). Efficacy of a glutamine-based oral rehydration solution on electrolyte and water absorption. J Pediatr Gastroenterol Nutr, 26(5):513–519.
- Phillips GC. (2007). Glutamine: The nonessential amino acid for performance enhancement. Curr Sports Med Rep, 6(4):265–268.
- Borsheim E, Tipton K, Wolf S, Wolfe R. (2002). Essential amino acids and muscle protein recovery from resistance exercise. Am J Physiol Endocrinol Metab, 283(4):E648–E657.
- Wilkinson SB, Kim PL, Armstrong D, Phillips SM. (2006). Addition of glutamine to essential amino acids and carbohydrate does not enhance anabolism in young human males following exercise. Appl Physiol Nutr Metab, 31(5):518–529.
- Walsh NP, Blannin AK, Robson PJ, Gleeson M. (1998). Glutamine, exercise and immune function: Links and possible mechanisms. Sports Med, 26:177–191.
- Castell LM, Poortmans JR, Newsholme EA. (1996). Does glutamine have a role in reducing infections in athletes? Eur J Appl Physiol, 73:488–490.
- Castell LM, Poortmans JR, Leclercq R, et al. (1997). Some aspects of the acute phase response after a marathon race, and effect of glutamine supplementation. Eur J Appl Physiol, 75:47–53.
- Gleeson M, Bishop NC. (2000). Modification of immune responses to exercise by carbohydrate, glutamine and antioxidant supplements. Immunol Cell Biol, 78:554–561.
- Gleeson M. (2008). Dosing and efficacy of glutamine supplementation in human exercise and sport training. J Nutr, 138(10):2045S–2049S.
- Jeukendrup A, Gleeson M. (2025). Sport nutrition (4th ed.). Human Kinetics.
Hozzászólások (0)
Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez. Hagyjon elsőként egy üzenetet!