Stresszfrakturák: hogyan és miért alakulnak ki, a kezelés hossza

Mi az a stresszfraktura?

A stresszfrakturák krónikusan kialakuló csontkárosodások. Nem klasszikus, traumából eredő törések, hanem hosszabb időn keresztül, túlzott terhelés hatására alakulnak ki.

Mi a stresszfraktura kialakulásának mechanizmusa?

A csont nem olyan változatlan szerkezet, mint amilyennek tűnhet. A csontok más szövetekhez hasonlóan átépülésen (remodelláción) mennek keresztül, és ugyanabban a pillanatban egy része keletkezik, egy része pedig lebomlik. Normál esetben ezek a folyamatok többé-kevésbé egyensúlyban vannak, így csontjaink egészségesek és erősek maradnak. 

A hosszan tartó túlterhelés hatására a csont egy részének lebomlása (reszorpciója) nagyobb mértékű, mint a keletkezése. Így a csont fokozatosan elveszíti szilárdságát, és megfelelő pihenés nélkül előfordulhat, hogy eltörik. Ezt a nagy törést sok mikrotörés előzi meg, amelyek például mágneses rezonanciával felfedezhetők még azelőtt, hogy a csont teljesen eltörne (1). 

Miért alakult ki nálam stresszfraktura?

A csontokra nehezedő nagy terhelés nem jelenti automatikusan, hogy stresszfrakturád lesz, bár a heti 40 kilométer feletti rendszeres futás kockázati tényező. A fő probléma az szokott lenni, hogy a test nincs a magas terhelésre felkészülve a fokozatos terhelésnövelés által. Nagy kockázati tényező, amikor egy edzetlen ember hirtelen sétál vagy fut jelentősen több kilométert, mint amihez szokva van. A tanulmányokból az derül ki, hogy kockázatnak vagy kitéve, ha egy hét alatt több mint 32 kilométert adsz hozzá a szokásos terhelésedhez. Azt is tudjuk, hogy a nők hajlamosabbak ezekre a sérülésekre. A kialakulást felgyorsíthatja a nem megfelelő táplálkozás^1,2 is. További kockázatos sportok, ahol még az élsportolók is találkoznak stresszfrakturákkal a hosszú távon magas terhelés miatt, például a foci, a jégkorong vagy a torna.

Hogyan nyilvánul meg a törés?

Kezdetben a törés egyáltalán nem is fáj, ezért nem nehéz velük tovább edzeni. Később megjelenik az edzések során, többnyire csak a végén vagy edzés után. Fokozatosan a fájdalom súlyosbodik, elkezd jelentkezni már az edzések elején is, és a fájdalom megjelenik a hétköznapok során is¹. 

Hogyan kezelik a stresszfrakturát, és mennyi ideig tart?

Ha felmerül ennek a sérülésnek a gyanúja, teljesen elengedhetetlen felkeresni egy orvost, röntgennel megvizsgáltatni a törést, és az orvos javasolja a kezelést.

Az enyhébb töréseket részleges pihenéssel, jegeléssel, néha gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító gyógyszerekkel kezelik. Az aktivitásnak és a csontra nehezedő terhelésnek mérsékeltnek kell lennie (hétköznapi tevékenységek, nem edzés), és soha nem szabad fájnia. Miután a csont képe javul, és a csont 2 hétig fájdalommentes, visszatérhetsz az edzéshez. Legfeljebb féltempóval és megfelelő pihenéssel kezdesz az edzések között 2 hétig. A következő 6 hétben fokozatosan visszaállítod a teljesítményedet az eredeti szintre. A súlyos, későn diagnosztizált törések esetében ez a folyamat hosszabb ideig tart¹.

Hogyan előzhetők meg a törések?

Logikus, hogy elengedhetetlen nem hirtelen növelni az edzések intenzitását, a lefutott vagy sétált távolságot. A megfelelő cipő fontos szerepet játszik, csakúgy, mint annak cseréje, egy hétköznapi futócipő körülbelül 400-550 kilométer futás után tölti be párnázó funkcióját. Fontos a megfelelő táplálkozás is a csontok szilárdságához. A csontok szilárdságához szintén elengedhetetlen a megfelelő táplálkozás. Elegendő fehérjéről és kalciumról, foszforról és más ásványi anyagokról kell gondoskodnod. Fehérjét húsból és hüvelyesekből nyerhetsz, ásványi anyagokat pedig olyan élelmiszerekből, mint a tejtermékek, káposzta, brokkoli, diófélék és mások. Egy másik lehetőség az ásványi anyagok pótlása, méghozzá D-vitaminnal együtt¹.

Hol fordulnak elő leggyakrabban a stresszfrakturák?

A stresszfrakturák sokkal gyakrabban érintik az alsó végtagokat, mint a felső végtagokat. Előfordulnak a medencecsonton, a combcsont nyakán és testén, a lábközépcsontokon és a lábtőcsontokon, és leggyakrabban a sípcsonton vagy a szárkapocscsonton^1,2,3.

Forrás: https://www.hss.edu/orthopedic-trauma-case39-leg-stress-fractures.asp

---

Források:

1. Fredericson, Michael et al. “Stress fractures in athletes.” Topics in magnetic resonance imaging : TMRI vol. 17,5 (2006): 309-25. doi:10.1097/RMR.0b013e3180421c8c

2. Patel, Deepak S et al. “Stress fractures: diagnosis, treatment, and prevention.” American family physician vol. 83,1 (2011): 39-46.

3. Gallo RA, Plakke M, Silvis ML. Common leg injuries of long-distance runners: anatomical and biomechanical approach. Sports Health. 2012 Nov;4(6):485-95. doi: 10.1177/1941738112445871. PMID: 24179587; PMCID: PMC3497945.