
A fájdalom leggyakrabban reggel, hátul vagy oldalt, illetve talajra lépéskor jelentkezik. Bár a sarokfájásra leginkább a sportolók, mint a futók vagy a focisták hajlamosak, ez a kellemetlenség a lakosság nagy részét is érinti. A legtöbben ezután átfogó információt keresnek arról, miért gyötör ez a fájdalom, és mi okozza. Mivel mi is találkoztunk vele, összefoglaljuk számodra a sarki sarkantyúval és a plantáris fasciitisszel kapcsolatos alapvető információkat, amelyeket ismerned kell, ha eldöntöd, hogyan kezeld tovább a sérülést.
A sarokfájás pontokban:
- A sarokfájást - reggel, alulról, hátul, oldalt, nyugalomban, talajra lépéskor, séta közben, futás közben - számos tényező okozhatja, beleértve az Achilles-ín gyulladását, a plantáris fasciitiszt vagy a sarokcsonton kialakuló sarkantyút;
- A sarki sarkantyú apró csontkinövés a sarokcsonton, amely a plantáris fascia gyulladásos elváltozásai következtében alakulhat ki;
- A plantáris fasciitis a talp fasciájának gyulladása, amely gyakran túlzott terhelés következménye. Ez a sérülés összefüggésbe hozható az életkorral, a nem megfelelő lábbelivel, az elhízással vagy az intenzív sportteljesítménnyel;
- A kezelés a plantáris fasciitis és a sarkantyú esetében pihenést, nyújtást, masszázst, ortopéd talpbetéteket, gyógyszereket, súlyos esetben pedig műtétet is jelenthet. A nyújtás és a masszázs otthon is elvégezhető, de fontos orvoshoz fordulni a helyes diagnózis és kezelési terv érdekében;
- A gyógyulási idő egyénenként eltérő, de a legtöbb betegnél a kezelés megkezdésétől számított 10 hónapon belül enyhül a fájdalom. A sportolóknak fokozatosan kell növelniük a terhelést, és csak a teljes felépülés után térhetnek vissza az edzéshez.
Miért fáj a sarkam?
Ha egyetlen erős becsapódás során sérültél meg, akkor valószínűleg törésről vagy szalag-, izom- vagy íngörcsről van szó. Ha a fájdalom fokozatosan, hetek alatt alakult ki, és romlott, akkor fontos tudatosítani, hol fáj a sarkad. A sarok hátsó részének fájdalmát általában az Achilles-ín gyulladása vagy a nyáktömlő gyulladása (úgynevezett bursitis) okozza. A sarok alsó részének fájdalmát leggyakrabban a plantáris fasciitis okozza, amely akár sarkantyú kialakulásához is vezethet.1

Forrás: www.mayoclinic.org
Mi is tulajdonképpen a sarki sarkantyú és a plantáris fasciitis?
A sarkantyú, angolul „spur”, apró csontkinövés. Leggyakrabban éppen a sarokcsont érdes felületén jelentkezik. Általában 1-2 milliméter nagyságú, és nagyon fájdalmas. A plantáris fasciitisszel szorosan összefügg.2
Miért alakul ki a plantáris fasciitis?
A plantáris fascia gyulladása nem szokatlan az idősebbeknél, az elhízottaknál, a hibás járásúaknál, a nem megfelelő lábbelit viselőknél és a sportolóknál. Ezekben a csoportokban közös, hogy a lábfejüket (és ezáltal a plantáris fasciát is) túlzott terhelésnek tették ki. Terhelés hatására mikrotraumák keletkeznek. Ha a terhelés ésszerű mértékű, a szövetek regenerálódnak, és erősebbé, ellenállóbbá válnak. Ha a terhelés túlzott, és a mikrotraumákat nem sikerül regenerálni, a szövetek degenerációja alakul ki, ami meghosszabbítja a gyógyulást és fájdalmat okoz. Ezt a talpon plantáris fasciitisznek nevezzük.3
Hogyan vezet a plantáris fasciitis sarkantyúhoz?
A plantáris fascia a sarokcsontnál kezdődik. Ha gyulladásosan megváltozik, sőt el is rostosodik, a sarokcsonthoz való kezdődési pontjában kalcium rakódik le, és így egy kinövés keletkezik a sarkon, amit sarkantyúnak nevezünk.2

Forrás: www.orthoinfo.aaos.org
A sarki sarkantyú jellemző tünetei és megnyilvánulásai
A plantáris fasciitis jellemzően reggel ágyból kelés közben jelentkezik. A betegek a fájdalmat szúrónak írják le, amely kizárólag a lábfejben és a sarokban érezhető. A plantáris fasciitisnél a fájdalom járással és aktivitással javul, de hosszabb pihenés után az első mozdulatokkal újra visszatér. Sarkantyú esetén a fájdalom hasonló a plantáris fasciitiséhez, de mozgással nem enyhül olyan könnyen. A sarok alsó részének megtapintása is fájdalmas.
Mit tegyünk plantáris fasciitis és sarkantyú esetén?
- Ha ezekre a sérülésekre gyanakszol, természetesen fel kell keresned egy orvost (ortopédust), aki megerősítheti vagy kizárhatja a diagnózist.
- Plantáris fasciitis esetén a láb pihentetését, a fascia nyújtását javasolják, felírhatnak ortopéd betétet, ortézist vagy gyógyszert.
- Nagyon fájdalmas sarkantyú esetén szintén pihenést javasolnak, és valószínűleg gyulladáscsökkentő gyógyszereket írnak fel, például ibuprofent, diklofenákot, aulint stb. Kortikoszteroid injekció beadására is sor kerülhet. Csak azután, hogy a betegség akut szakasza elmúlik, és a láb állapota valamelyest stabilizálódik, érdemes elkezdeni a nyújtást. A kezelés egyik lehetősége a lökéshullám-terápia alkalmazása. Ha a konzervatív terápia nem eredményes, műtétre van szükség.1
Gyakorlatok a sarokfájdalomra
- A leghatékonyabbnak a plantáris fascia közvetlen nyújtása tűnik. Tedd a lábadat a másikra (a fájós legyen felül), fogd meg a nagylábujjadat, és húzd a sípcsontod felé 15–30 másodpercig.
- Kipróbálhatod a lábfej enyhe masszázsát is, amikor a lábfejeddel egy masszázshengeren vagy akár egy palackon vagy teniszlabdán gördülsz végig.
- Segíthet a vádli nyújtása is. A klasszikus módszerrel támaszkodj a falnak, a fájós lábadat tedd hátra, a sarkadat a földre, a lábszáradat pedig olyan szögbe, hogy a vádlid megfeszüljön.
- Ezután próbáld meg a lábfejed hegyét magad felé húzni egy törölköző segítségével, amit a lábujjaid alá teszel.4
Meddig tart a kezelés, és mikor kezdhetek újra edzeni?
Minden kezelés egyéni, függ a beteg gyógyulási képességétől és attól, mennyire korán ismerték fel a sérülést. A korán kezelt fasciitis akár néhány hét alatt is elmúlhat. Az összes fasciitis és sarkantyú 90%-ánál (a legsúlyosabbakat is beleértve) a fájdalom teljesen elmúlik 10 hónap nyújtás és tehermentesítő rezsim után.5
Sportolóként elsősorban az érdekel minket, mikor térhetünk vissza teljes mértékben az edzéshez. Erre nincsenek konkrét számok. Figyelned kell a tested jelzéseire, és fokozatosan és óvatosan kell elkezdened az edzést. A lényeg, hogy megvárd, amíg a fájdalom elmúlik, és a lábadat a mindennapi életben terhelni tudod. Ezután fokozatosan növelheted a terhelést, és visszatérhetsz az edzéshez. Fontos betartani azt az elvet, hogy fájdalom mellett nem szabad edzened, és az egyes edzések között hagyj elegendő időt a regenerálódásra, lehetőleg néhány napot. Mindannyian a lehető leghamarabb szeretnénk visszatérni az edzéshez, de ebben az esetben a türelem kifizetődik.
Források:
- Agyekum, Edward Kwame, and Kaiyu Ma. “Heel pain: A systematic review.” Chinese journal of traumatology = Zhonghua chuang shang za zhi vol. 18,3 (2015): 164-9. doi:10.1016/j.cjtee.2015.03.002
- Kirkpatrick, Joshua et al. “The plantar calcaneal spur: a review of anatomy, histology, etiology and key associations.” Journal of anatomy vol. 230,6 (2017): 743-751. doi:10.1111/joa.12607
- Trojian, Thomas, and Alicia K Tucker. “Plantar Fasciitis.” American family physician vol. 99,12 (2019): 744-750
- https://www.healthline.com/health/fitness-exercise/plantar-fasciitis-stretches
- https://orthoinfo.aaos.org/en/diseases--conditions/plantar-fasciitis-and-bone-spurs
- https://www.vondt.net/cs/fibromyalgie-a-plant%C3%A1rn%C3%AD-fasciitida/
Hozzászólások (0)
Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez. Hagyjon elsőként egy üzenetet!